■ Archívum

■ Feedek

■ Kapcsolat

mti_hirfelhasznalo.jpg

Török gekkó (bemutatás, terráriumi gondozás)

2012.12.12. 14:26 -RP-

Rendszertan
Hüllők osztálya (C: Reptilia)
Pikkelyes hüllők rendje (O: Squamata),
Gekkófélék családja (F: Gekkonidae)
Valódi gekkók alcsaládja (SubF: Gekkoninae)
Hemidactylus nem,
Faj: Hemidactilus turcicus (Linnaeus, 1758),
Alfajok : Hemidactylus turcicus ssp. turcicus (Linnaeus, 1758)
            Hemidactylus turcicus ssp. spinalis (Buchholz, 1954)

Etimológia Tudományos neve: Hemidactylus turcicus (Linnaeus, 1758). Hemidactilus jelentése félujjú (görög, hemi - fél, dactylos - ujj); turcicus - török (latin). Köznapi elnevezések: Török gekkó (magyar); Mediterranean house gecko, Common house gecko, Mediterranean gecko (angol); Europäischer Halbfinger, Türkischer Halbfingergecko (német).

hemidactylus_turcicus.pngFiatal Hemidactylus turcicus (Fotó: RP)

Elterjedés Erdedetileg Dél-Európában, a Mediterráneumban őshonos, de kis mérete és kiváló alkalmazkodóképessége miatt sokfelé elterjed és sikeresen megtelepedett.
Európában: Portugália, Spanyolország (Kanári szigeteken is), Franciaország, Olaszország (Lampedusa és Elba szigetén is), Albánia, Görögország, (szárazföld és sok sziget), Málta, Horvátország partvidéke Nyugat-Isztria kivételével, adriai szigetek, Ciprus, Törökország.
Afrikában: Észak-Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Szomália, Eritrea, Kenya, Katar,
Közel-Keleten: Észak-Jemen, Libanon, Izrael, Palesztina, Irak, Dél-Irán, Omán, Jordánia, Szíria.
Ázsiában: Pakisztán, India. 
Amerikában: Panama, Puerto Rico, Beliz, MexiKó (Baja California, Chihuahua, Durango, Nuevo Leon, Yucatán-fsz.), Kuba, USA délkeleti államai (Louisiana, Alabama, Texas, Arizona, Florida, Arkansas, Mississippi, Dél-Karolina, Georgia, Oklahoma, Virginia, Maryland, Kalifornia, Nevada, Új-Mexikó, Kansas, Tennessee)
(A fentiek a törzsalak elterjedési területe, a Hemidactylus turcicus spinalis alfaj kizárólag Baleár-szigetekhez tartozó Gran d'Addaia szigeten él.)

Élőhely Száraz, meleg, déli fekvésű, köves, sziklás területek lakója, kb. 300m-es tengerszint feletti magasságig elterjedtek. Kifejezetten kedveli az emberlakta területeket, házfalakon, terméskő támfalakon, különböző épületekben is előfordul, ha talál magának búvóhelyet és élelmet.

Morfológia Kis termetű gekkófaj, a kifejlett egyedek átlagos testhossza 9-11 cm, maximális hossza 15 cm lehet. A legnagyobb mért SVL (snout-vent length - orrcsúcstól a faroktőig) érték 56 mm. Végtagjai közepesen hosszúak. A lábujjak hossza nem egyforma, belülről kifelé a hosszuk nő. A lábujjak laposak, szélesek, alsó felületük erősen redőzött, lemezes szerkezetű. A fej mérete a testhez viszonyítva nagy, orra tompán lekerekített. Az orrnyílásokat rostral-; 3 nasal-; és az első, felső labial pajzs határolja. 8-11 supralabial és 6-9 infralabial pajzzsal rendelkezik. 2 pár postmental, az anterior pár közötti varrat rövidebb, mint a mental. 34-46 gular pajzs. Az orr hossza nagyjából megegyezik a szem-fül távolsággal. Homloka enyhén kidudorodik. Szemei nagyok, vertikális pupillákkal, szemhéja nincs. Hallónyílásai oválisak, méretük a szem átmérőjének kb. a fele. Teste keskeny, bőrén 14-16 sorban háromszög alakú szemölcsök futnak végig. A hasi pikkelyek kicsik és lekerekített hatszög alakúak. A bőr alapszíne fehér, piszkosfehér vagy vajsárga, esetleg rózsaszínes, hasi oldalon gyakran áttetsző. Sötétebb foltokkal tarkított, melyek színe a világosbarnától a feketéig terjed. Farka elkeskenyedő, sötét és világos gyűrűk váltják egymást, a gyűrűk színe közötti kontraszt a farok vége felé nő.

Táplálkozás Éjszaka aktív állatok, ekkor vadásznak kisebb rovarokra, pókokra, férgekre, gyakorlatilag bármire, amit el tudnak kapni. A fehéres-sárgás alapszínű, foltokkal tarkított szemölcsös bőrükkel kitűnően beleolvadnak a sziklás (legtöbbször mészköves) környezetükbe, ez a mimikri nem csak a ragadozóktól védi meg őket, hanem a vadászatban is segítségükre van. Látásuk nagyon jó, méretükhöz képest már messziről, akár egy-két méterről is észreveszik a potenciális zsákmányállatot. Ha "bemérték a célpontot", óvatosan közelítenek hozzá, kisebb szakaszokon futnak, majd megállnak, újra megfigyelik a táplálékot, majd megint közelebb mennek. Ezt a mintázatot követve közelítik meg a kiszemelt állatot, ha pedig megfelelő a távolság, lerohanják azt. Ha esetleg nem tud közvetlenül a zsákmányhoz rohanni, mert egy kisebb szakadék elválasztja, esetleg a rovar egy ágon pihen, képes akár 10-20 cm-t is ugrani, és ugrás közben elkapni a falatot. 

Szaporodás A török gekkók kikelésük után hat hónappal már ivaréretté válnak (teljes élettartamuk átlagosan öt év, az eddigi feljegyzett maximum 8 év volt egy fogságban tartott egyednél). A párzás kora tavasszal, a hibernáció után kezdődik, egy-két hétre rá pedig a nőstény valamilyen védett helyre (pl. sziklarepedés) rakja (fölragasztja) legtöbbször két darab, lágy héjú, fehér tojását. A kis gekkók 45-60 nap elteltével kelnek ki.

Természetvédelem A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a 'nem veszélyeztetett'  (LC) besorolást kapta. Természetes populációi nincsenek veszélyben, a török gekkó azon nagyon kevés hüllőfaj közé tartozik, melyek egyedszáma nemhogy nem csökken, hanem növekvő tendenciát mutat. Kis mérete, igénytelensége, gyors szaporodási rátája és rezisztenciája egyes növényvédő szerek ellen gyors amerikai elterjedéshez vezetett, ott invazív fajnak számít. Szerencsére egyelőre úgy tűnik, hogy nem jelent veszélyt az őshonos fajokra, és különösebb probléma nélkül képes beilleszkedni a számára idegen ökoszisztémába.

Terráriumi tartás Ha több állatot tartunk, ügyeljünk, hogy nagyjából egyforma méretűek legyenek, ugyanis ezeknél a hüllőknél előfordulhat a kannibalizmus,  a nagyobbak megehetik a kisebbeket. Kis állatok révén egy nem túl nagy, 20x50 cm-es alapterületű, 40 cm magasságú terráriumban már tarthatunk egy-két állatot. Ügyeljünk, hogy a terrárium ajtaja résmentesen záródjon, apró termetüknél fogva, különösen a fiatal példányok nagyon szűk réseken is képesek megszökni. Erre a szellőzés kialakításánál is filyeljünk. A terráriumuk inkább legyen magas, mint széles, mivel elsősorban a függőleges felületeken tartózkodnak. Nyilván a legideálisabb, ha műszikla hátterezést készítünk, de egyszerűbb és olcsóbb megoldásokkal (lapos kövek, száraz fa, fakéreg) is kreálhatunk szép és természetes hatású berendezést. A dekoráció kialakításánál mindenképpen fontos, hogy búvóhelyeket alakítsunk ki, minimum annyit, ahány állatunk van. Ez fontos egyrészt mert éjszakai állatok révén nappal sötét pihenőhelyre van szükségük, másrészt pedig sok búvóhellyel minimalizálhatjuk az állatok közötti összetűzések gyakoriságát. Talajnak használhatunk homokot, tőzeget vagy kókuszrostot, ez utóbbi kettő ideálisabb az állandó magas páratartalom fenntartásához. Dekorációnak használhatunk száraz faágakat és élő növényeket is, utóbbiak kiválasztásánál csak olyanok jöhetnek szoba, melyek jól viselik az árnyékot valamint nem zavarja őket magas hőmérséklet és páratartalom. Kifejezetten melegigényes állatokról van szó, nappal 26-30°C szükséges, de éjjel se menjen 22-25°C alá. Mivel nem igazán fénykedvelő állatok, a fűtést ne melegítőlámpával oldjuk meg, hanem használjunk talajfűtést. Éjszakai állatok révén (egyes tanulmányok szerint az aktivitásuk maximuma hajnali kettő körülre esik) tartásuk azoknak ajánlott, akiket nem zavarja, hogy egész nap nem lát semmit az állatból. Bár ha a terrárium elhelyezésére egy viszony sötét, árnyékos helyet választunk, lehet, hogy időnként nappal is előjönnek és tapasztalatom szerint nappali etetéssel is elő lehet őket csalogatni.
Heti 3-4-szer etessük őket. Etetésükre kiválóan alkalmasak a legyek, kisebb pókok, kisebb tücskök, szöcskék, lisztkukac és csontkukac. Érdekes, hogy az én állataim a tücsküket és szöcskéket jóízűen elfogyasztják, a hasonló méretű sáskákat nem eszik meg. Ez persze lehet, hogy csak egyéni preferencia kérdése, és más H. turcicus-ok azokat is szívesen fogyasztják. Általános szabálynak mondható a gekkók táplálásánál, hogy a két szemük közti távolságnál méretesebb rovarokat ne adjunk nekik, mert azokat nem tudják lenyelni. Azért is fontos ennek a szabálynak az ismerete, mert a gekkóink többnyire nem tudnak róla, és megpróbálkozhatnak a fejüknél nagyobb rovarok lenyelésével, ami -hiába az akár egy óráig tartó próbálkozás- nemfog menni. A gekkók terráriumában mindig legyen friss víz, valamint rendszeresen permetezzünk is, hogy fenntartsuk a magas páratartalmat, ami főleg a vedléskor szükséges állatainknak. A török gekkók szaporítása nem túl bonyolult feladat, egy jól üzemelő terrráriumnál gyakorlatilag csak annyi a dolgunk, hogy a tojásrakást követően még jobban megemeljük a páratartalmat a kis gyíkok kikeléséig. A tojásokat a nőstény valószínűleg egy függőleges felületre rögzíti, azokat onnan eltávolítani nem szükséges és nem is szabad. A kikelésük után a kicsiket válasszuk külön, nehogy a felnőttek megegyék őket. Táplálásukra megfelelnek az apró (napos) tücskök és muslicák.

Források:

Szólj hozzá!

Címkék: gyík gekkó terrárium hemidactylus fajbemutató

A bejegyzés trackback címe:

http://reptile.blog.hu/api/trackback/id/tr844958464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.